Világunk sokat változott az elmúlt évtizedekben és ez az élelmiszeriparra is hatással volt. A termékkínálat bővülésével egy időben megjelentek a fogyasztó befolyásolás különböző eszközei is. A hangzatos ideológiák mögött számtalan ellentmondás feszül, és az egyre kiszolgáltatottabb vásárló csak alig ismeri, valójában mi is kerül az asztalára. Az E-számokról őszintén kell beszélni.

A táplálkozástudomány területén belül talán a legszövevényesebb kérdéskört az élelmiszer-adalékanyagok, más néven „E-számok” megjelenése jelentette. Valós és valótlan információk keverednek a tömegkommunikációban és csak kevesen tudnak biztosat. Az egészségét megőrizni vágyó fogyasztó – félve az esetleges ártalmaktól – gyanakvással nézi a termékek címkéjét, mások felesleges „pánikkeltésnek” érzik a negatívumok „felfújását”. Egy azonban tény: az E-számok egyre inkább az általános érdeklődés fókuszpontjába kerültek.

A magyar élelmiszeripar előírja a megfelelő fogyasztói tájékoztatást, ez azonban csak a csomagolóanyagon fellelhető jelölésekre korlátozódik, nem pedig azok élettani hatásaira. Az adalékanyagok általában nem önmagukban, hanem más kockázati tényezőkhöz társulva, genetikai hajlam függvényében okozhatnak nagyobb megbetegítési valószínűséget. Egy részük ártalmatlan, más anyagok ugyanakkor ”szükséges rosszként” vannak jelen élelmiszereinkben.